Ahogy megláttam, egyből felkeltette figyelmemet a könyv, amit mintha valaki pár centivel beljebb tolt volna. Élénk bíbor borítása vonzotta a tekintetemet, arany betűi szikrázva csillogtak.
Tétován nyúltam utána, de amikor már majdnem rásimultak az ujjaim, megmoccant. Reflexből fogtam rá, kicsit félretolva oldalszomszédait, de hiába húztam, alig moccant. Egyre több erőt adtam bele, de az ellenállás nem szűnt.
Aztán hirtelen a földön találtam magam, miután az ujjaim lecsúsztak a kötetről. Hátam a szemközti polcnak ütközött, a fejemre könyvek záporoztak. Behúzott nyakkal vártam a papír eső végét, aztán kótyagosan pillantottam fel a meseszép barna szempárba.
A könyvemet szorongatta, arcán lélegzetelállító mosoly játszott.
Hívószó: könyvek
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése